Homlokzati hőszigetelés információk

Álltalános tudnivalók:

A folyamatosan növekvő energiaárak miatt egyre többen döntenek az utólagos hőszigetelés mellett. A szigetelőanyag forgalmazók nagyon sokrétű megoldást kínálnak számunkra. Sok megoldás egyszerűnek is tűnhet, de felmerül a kérdés! Tényleg annyira egyszerű, hogy azt tapasztalat nélkül mi magunk is elvégezzük?

Rögtön felmerül egy pár kérdés:

• Hogyan válasszuk ki a szigetelőanyagot?
• Mikor, és mennyire térül meg a beruházásunk?
• Okoz-e bármilyen kárt, Amelyek esetleg nehezen javíthatók?

Egy megfelelően kivitelezett szigeteléssel, megfelelő nyílászárókkal az épülettől függően, minimum 30% energiamegtakarítás érhető el. A beruházás mindenképpen megtérül, hiszen az évek folyamán a szigetelés árának többszörösét is kifizetjük fűtésszámla gyanánt, és itt pedig az elhasznált energia miatt a környezetvédelmi tudatosság is szerepet kap.

Sajnos gyakori tapasztalat, hogy sokan szakember bevonása nélkül, önállóan nekilátnak otthonuk homlokzatát, vagy födémét szigetelni, az anyag választást pedig a kedvezőbb ár szerint választják ki. Gyakori eset még, hogy egy olyan szakembert bíznak meg ezzel, akinek nem sok tapasztalata van a szigetelés terén, és az általa megítélt anyagokat alkalmazva szigetel, sajnos az esetek többségében szakszerűtlenül, nem megfelelő rétegben.

Az ajánlott méret 10-12 cm, ettől vastagabb is lehet, ám az lassabban térül meg, és egy bizonyos vastagság után a hőszigetelés hatásfoka nem nő annyival, mint azelőtt. Minden tapasztalat azt mutatja, hogy érdemes szakember bevonásával, szakszerűen végezni a kivitelezést, így sok kellemetlenséget megkímélünk, és sok pénzt is megspórolunk. Gondoljunk csak bele, ha a szigetelést újra el kell végezni, emellé pedig a rossz szigetelés okozta penész károkkal is számolnunk kell. Nem lehet tehát csak úgy nekiugrani egy szigetelési munkának.

A munka megkezdése előtt komoly felmérésre van szükség; Ki kell választanunk a legmegfelelőbb technológiát, szigetelőanyagokat, fel kell tárni a hőhídakat hőkamera segítségével, ha a nyílászárók elavultak, azok cseréjével kell kezdenünk a munkát.

Ha térhatárolók utólagos hőszigetelésén gondolkodunk, számításba kell vennünk, hogy ehhez járulékos költségek adódnak. Hiszen állványrendszert, a felvitelhez szükséges anyagok, munkadíj ezt igen megdrágítja. Éppen ezért nagy gondot kell fordítani a szakszerű munkára, és a jól kiválasztott hőszigetelő rendszerre, anyagokra. Néha a drágább anyag sokkal jobban megtérül, mint az olcsóbb megoldás.

A hőszigetelő anyagokról:

Alkalmazhatunk természetes, illetve mesterséges anyagból készült szigetelőanyagokat. Előbbi pl. Vulkanikus, üledékes kőzet keverékből gyantával kötött szigetelő anyag, utóbbi pl. Polisztirol hablemez. Két anyagszerkezet között nagy különbség van.

A hőszigetelőanyagok lehetnek üregesek, szálas szerkezetűek, porózus szerkezetűek, levegővel, illetve gázzal töltöttek.

Az alábbi szempontok döntőek a szigetelőanyag tekintetében

• Hővezetési tényező
• Nedvesség felvétel
• Testsűrűség
• Hőállóság
• Szilárdáság
• Páraáteresztés
• Vastagság

Az utólsó szempont nagyon fontos az ideális hőszigetelőanyag kiválasztásánál. Hiszen az apró pórusokon át a pár a hűvösebb tér felé kicsapódik. Nagyon fontos szempont, hogy az utólagos hőszigetelés párelvezetőképessége jó legyen, a pára el tudjon távozni, mert máskülönben épületkárok fognak jelentkezni. Erre a célra a kőzetgyapot kimondottan alkalmas, hiszen jó páraelvezetőképességgel rendelkezik.
A vastagság megállapításánál fontos, hogy a szigetelőanyag hővezetése alcsonyabb értékű legyen, mint a falazóanyagé. Hiszen itt már kisebb vasatagsággal is jó hőszigetelési hatás érhető el.

A hőveszteséget, hőáteresztő képességet kalkulátorok, és a szigetelőanyagok, falazóanyagok gyártóinak adataival kiszámíthatóak. Ehhez cégünk kalkulátort készített, így precízebben kiválasztható az optimális anyag és vastagság.

A mesterséges anyagból készült hőszigetelőket lemezes formában, szabvány táblában készítik. Két népszerűen alkalmazott anyag az XPS és az EPS. Mind két szigetelőanyag polisztirolhabból készült. Az EPS expandált, nyitott cellás, az XPS ennek továbbfejlesztett korszerűbb változata, extrudált polisztirol lemez. Az EPS szigetelőanyag felhasználásánál ügyelni kell arra, hogy ne érje nedvesség, illetve pára, hiszen jelentős mennyiségű nedvességet tud felvenni, mely rendkivül rontja szigetelőképességét. Noha az XPS lemezek drágábbak, de zártcellás szerkezetük révén jelentősen kevesebb nedvességet vesznek fel, mint elődjeik. Ez aztjelenti, hogy nedvesség hatására sem romlik szigetelőképességük jelentősen. Mind két fajta polisztirol hab érzékeny az ultraibolya sugárzásra, így nem célszerű tűző napon tárolni, a szigetelést követően érdemes minnél hamarabb levakolnunk, mielőtt az károsodna.

Természetes szigetelő anyagok:

Ezek a szigetelőanyagok, noha drágábbak, de tartósabbak, és a páraáteresztő képességük is kedvezőbb. Lehetnek üveggyapot, illetve szilikátszálasak. A szilikátszálas hőszigetelőanyagok, azaz a kőzetgyapot üledékes és vulkanikus anyagokból áll, melyeket gyanta köt egybe. Mivel pólusszerkezetük nyitott, párának, nedvességnek nem ajánlott kitenni, ha ez mégis megtörténik, aránylag gyorsan kiszáradnak. Jó égésállóak, így tűzvédelmi szempontból ideális. Vannak növényi eredetü hőszigetelőanyagok is, ezek általában fagyapot alapú forgácslapok cementkötéssel. Ezeket legfőbbképpen az áthidalóknál, koszorúknál alkalmazzák, mint zsaluzat, ahol a hőhidak előfordulhatnak.

Egy nagyon fontos kérdés, hogy a szigetelés belül, vagy kívül kerüljön kivitelezésre?

Általánosságban elmondható, hogy a külső szigetelés, amennyiben lehetőség van rá, ajánlottabb. Ha a külső szigetelés nem lehetséges, és a fal penészedésnek indult, alkalmaznak belső szigetelést, ám ez további problémákat vonhat maga után. Hiszen a belső hőszigeteléssel a már hideg falat még tovább „hűtjük” ez pedig kedvező a páralecsapódásnak, mely a penészedést még aktívabbá teszei, s mint ahogy elhangzott, ez az épület szerkezetét károsítja, a penészedés pedig egészségügyi problémákhoz is vezethet. Persze itt is lehet kompromisszumokat kötni, de mindenképpen szakember bevonásával! Hiszen csak kevés anyag alkalmas rá, hogy belső szigetelésre használjuk.

Néhány hőszigetelési megoldás:

A szerelt burkolatú hőszigetelés esetében a hőszigetelés és a fal közé légrést képeznek, mely biztosítja a szellőzést. A szigetelőlemezeket tartófalhoz rögzítik különböző megoldásokkal. A köpenyfalas hőszigetelés esetében kőzet, illetve üveggyapot hőszigetelő réteget a falra rögzítik, majd ezt követően ez elé jó páraáteresztő képességgel rendelkező „köpenyfalat” képeznek. másik Legtöbb hőt a falainkon keresztül veszítjük el, melyet az ábra is mutat. Vagyis a legtöbbet a falakhőszigetelésével tudunk spórolni. Különböző anyagú falazatnál másképpen viselkedik a hőszigetelő anyag.

Vagyis egy Porothertm téglán 10 cm szigetelés valószíű, hogy hatékonyabb lesz, mint egy ugyanolyan vastag szilikáton. Az táblázat nem csak arra jó, hogy megnézzük mennyit érdemes hőszigetelni, hanem, hogy meglássuk mennyivel csökkenhet a fűtésszámlánk.
Célunk a hőhidak és a hőátbocsátás csökkentése mellett a falak felületi határoló képességének javítása. Téli idényben, ha kijjebb toljuk a fal és a külső környezet határát, akkor szerkezettől távolabbra esik a fagypont, vagyis a falaink melegebbek lesznek.

Az utólagos hőszigetelés rendkívüli mértékben csökkenti egy átlagos családi ház fűtési, vagy éppen hűtési költségeit.

Számoljunk egy kicsit:

Minden építőanyag típusnak, akár kis változásra már más a hőszigetelő képessége. Például vegyünk alapul egy 6 cm-es szigetelést.

Panelon 0,6  W/m2, míg szilikáton 0,5 w/m2 a hőátadó képessége.  Ez ugyan az a szigetelő lap, csak másképpen reagál a tömör szilikáton, illetve a kőkemény hőveszteséggel járó betonon.

Egy kis táblázat, ha körülbelül kíváncsiak vagyunk a mi lakásunk szigetelésére.  Jelenleg csak 6 cm-es nikecellel számolunk.