Hőszigetelő anyagok 4-rész
Üveghab:
Alapanyagai az üveggyártás alapanyagaival egyeznek meg (kvarchomok, földpát, mész, szóda, és újrahasznosított üveg). Az üveget megolvasztják, extrudálják, és üvegporrá őrölik. A szigetelőlemez előállítása szén hozzáadásával és mintegy 1000 celsius fok-ra történő hevítéssel történik.Ez a természetközeli szigetelőanyag, amelynek alapanyagai egyelőre világszerte megfelelő mennyiségben rendelkezésre állnak, nem alkalmas az újrafelhasználásra.
Az A1 tűzveszélyességi osztályba tartozik, ártalmatlanítása építési hulladéktároló telepeken történhet. Az üveghab abszolút ellenáll a nedvességnek és a diffúziónak. A leginkább nedvességre érzékeny épületrészek szigetelésére alkalmas, pl. lapostetők, vagy a talajjal érintkező épületrészek esetében. A szigetelőanyag megmunkálása problémamentes.
Üveg- és kőzetgyapot:
Az üveggyapot és a kőzetgyapot nagyon hasonló termékek, amelyeket közös néven ásványi gyapotnak nevezünk. Az üveggyapot 65%-ban kvarchomokból / újrahasznosított üvegből, 14%-ban pedig szódából, dolomitból, földpátból és mészkőből áll. A kőzetgyapot 97%-ban bazaltból, diabázból és dolomitból áll. A megolvadt kőzetből 1400 celsius fok-os hőmérsékleten finom fonalat fonnak, kötőanyagként fenolformaldehidet adnak hozzá, és forró levegő áramoltatása mellett megkeményítik.
A beépítés utáni formaldehid-gáz kibocsátás a határérték alatt marad.Mindkettő mesterséges szigetelőanyag, amelyeknek alapanyagai világszerte még bőséges mennyiségben rendelkezésre állnak. Alkalmasak az újrahasznosításra, más esetben égetéssel ártalmatlaníthatóak. Az A1 tűzveszélyességi osztályba taroznak, nedvességre rendkívül érzékenyek és erősen hajlamosak a diffúzióra.Olcsó szigetelőanyagnak számítanak, amelyek lemezekben és szigetelőpaplanok formájában minden méretben kaphatóak.Úgy kívül, mint belül mindenütt alkalmazhatóak: lapos és egyéb tetőknél, homlokzaton, a padlózatban a lépészajok szigetelésére, belső falaknál az üregek kitöltésére.
Mivel az anyagból viszketést okozó rostszálak szabadulnak ki, a megmunkáláshoz ajánlatos védőszemüveget és védőkesztyűtz viselni. Nemzetközileg kritikailag vitatják a rostok lehetséges rákkeltő hatását. Szakszerü beépítés esetén azonban a szigetelőanyag porkibocsátása a határérték alatt marad.
Vákuum szigetelés:
A szigetelés vastagságának jelentős csökkentésére van lehetőség, amennyiben a szigetelőanyagból a levegőt kinyomjuk, és az így előállított vákuumot egy légmentesen záródó külső réteggel folyamatosan biztosítjuk. Ezzel a hővezetőképességet drasztikusan csökkentjük. Ezt a működési elvet már jó ideje alkalmazzuk a termosztátoknál.
A légnyomás terhét, amely négyzetméterenként 10 tonnának felel meg, a termoszok a nemesacél, vagy az üveg megfelelő formájának köszönhetően problémamentesen elviselik. A vákuum- szigetelőlemezek esetében ezt a terhelést az anyagnak kell elviselnie.Ebből a szigetelőanyag fajtából máig csak egy piacképes, sorozatgyártásban előállítható termék létezik. A vákuum szigetelőlemez 10,15, és 20 mm-es kivitelben kapható. A szigetelés magja mikropórusos kovasavból áll, így nyersanyaga korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll. A külső borítás a vákuumnak ellenálló többrétegű fólia, amelyet fémfüsttel vonnak be.
A szigetelőlemez belsejében az atmoszféra nyomás ezredének megfelelő nyomást állítanak elő, ezzel kíváló hővezetőképességet érnek el. A szigetelőanyag tömege meglehetősen kicsi, a lemez 50X100 cm-es szabványméretben kapható. A mesterséges szigetelőanyagok közé tartozik, ártalmatlanításáról még nem férhetők hozzá adatok. Alkalmazás: Mindenek előtt a talaj helytakarékos szigetelésére alkalmas, jól alkalmazható felujítások során, pl. fűtőtestek mögött, és mindenütt, ahol jó szigetelési fokot tűzünk ki célul: a szokásos 20 cm-es szigetelés helyett a vákuumszigetelésből 2cm-nyi elegendő.
